Szlovákia keleti szomszédjának megtámadása az Orosz Föderáció hadserege által új megvilágításba helyezte az évek óta feltett kérdéseket. Mekkora Oroszország valódi katonai ereje, és milyen állapotban van az ellenfele, a NATO hadseregei?
A NATO és Oroszország hadseregeinek mérete
NATO-OTAN
A NATO-t 30 tagállam alkotja, amelyek közül 7 ország szerepel a Globalfirepower.com katonai erő szerinti összehasonlításának első húsz helyén (2022 Military Strength Ranking). Ennek ellenére a technika és a személyi állomány deklarált számai alacsonyak.
Nem egészen 470 ezer fő áll rendelkezésre a többnemzeti egységekben. Mindannyian a tagállamok hadseregeinek hivatásos katonái.
- A légierő 2070 repülőgéppel rendelkezik, ebből 350 vadászrepülőgép és 850 helikopter.
- A szárazföldi erők fő elemei: 1500 harckocsi és 11600 gyalogsági harcjármű.
- A haditengerészet legerősebb részei: 3 repülőgép-hordozó, 2 helikopterhordozó, 22 tengeralattjáró és 26 romboló és fregatt.
A NATO tagállamai
Orosz Föderáció
Oroszország aktív szolgálatban 850 ezer fővel, valamint 250 ezer tartalékossal rendelkezik, és ugyanennyi kontraktorral a félkatonai magánszervezetekből, amilyen például a Wagner-csoport.
Papíron a következők állnak rendelkezésére:
- több mint 4100 darab légi technika mindenféle típusból,
- 12 400 harckocsi,
- több mint 30 000 darab különféle típusú páncélozott szállító harcjármű.
- A haditengerészetet jelenleg főként 53 tengeralattjáró és 19 rakétacirkáló és fregatt alkotja.
Hivatalosan továbbra is egyetlen repülőgép-hordozót tart nyilván, az Admiral Kuznyecovot, ez azonban egy hatalmas tűzvész óta hosszú ideje szárazdokkban áll, és már a baleset előtt sem volt hosszabb ideig teljesen harcképes állapotban.
Helikopter-hordozó partraszállító hajókkal Oroszország nem rendelkezik szolgálatban. A Szovjetunió idejéből származó összes hordozót kivonták, a francia Mistral osztályú új egységeket pedig nem szállították le. A szerződést Franciaország felbontotta az ukrajnai Krím-félsziget Orosz Föderáció csapatai általi megszállása és azt követő annektálása miatt.
Az összehasonlításból az a benyomás alakulhat ki, hogy a NATO hadseregei jelentős hátrányban vannak. Van azonban több fontos szempont, amely az egész helyzetet megváltoztatja.A számok megtévesztők. A tagállamok szükség szerint szabadítanak fel kapacitásokat, ezért a rendelkezésre álló személyi állomány és technika száma többszörösen nagyobb.
Az összehasonlításban szereplő repülőgép-hordozók és tengeralattjárók az európai országokéi. Komoly fenyegetés esetén azonban az USA is felszabadítja a technikáját, amely 10 repülőgép-hordozóval rendelkezik. Például csak Németország több mint 9 ezer, többféle típusú gyalogsági harcjárművel rendelkezik. Egy másik fontos tény, hogy a megtámadott ország mozgósítást hirdet, amivel addigi kapacitásai megsokszorozódnak. Litvánia például 15 ezer tartalékossal és 11 ezer félkatonai alakulatbeli taggal rendelkezik. Részleges mozgósítás esetén így kapacitásait kétharmadával növelné.
Forrás: aa.com, tr.
Kiképzés és bevetés
A másik fő különbség a kiképzés minősége, a technika modernizálása és a műszaki háttér. A hadsereg mérete nem a legfontosabb, hiszen minél nagyobb a hadsereg, annál bonyolultabb a logisztika, a csapatmozgatás és a kommunikáció.
Ez kiválóan megmutatkozik az ukrajnai fronton, ahol az oroszok éppen a csapatmozgások során szenvedték el a legnagyobb veszteségeket, az egységek pedig súlyos élelmiszer-, üzemanyag- és lőszerhiánnyal küzdenek. A kommunikáció is problémává vált, mivel az orosz Glonass rendszer végzetes hibákat kezdett mutatni, és az orosz egységek kénytelenek voltak GPS-rendszerű túrafelszerelést használni, még az SU-35 harci repülőgépekben és a KA-52 helikopterekben is. A káoszt és a csökkent morált tovább fokozta, hogy ezek a problémák a besorozottakat és a sorkatonai szolgálatot teljesítőket sújtották.
A NATO csapatainak egységeit nagyrészt hivatásos katonák alkotják. Sokuk hosszú évekig tartó külföldi bevetésen vett részt missziókban Afganisztánban, Irakban, Cipruson vagy Maliban. A többnemzeti egységek rendszeresen váltják egymást a balti országok vagy Izland területének őrzésében is.
Műszaki háttér
A NATO-tagországok haditechnikai gyártói a világ élvonalába tartoznak ( pl. az amerikai General Dynamics, a francia Thales vagy a német KMW). Az Orosz Föderáció és a NATO közötti különbség abban is megmutatkozik, hogy Oroszország az elmúlt években nem volt képes egyetlen jelentősebb fegyvertípust sem rendszerbe állítani.
Újdonságainak túlnyomó részét régebbi technika modernizációi tették ki ( pl. a T-64, T-72 harckocsik vagy a BTR sorozatú kerekes szállító harcjárművek). Az SU-57 vadászgép és az Armata harckocsi projektje nem jutott el a tömeggyártásig, és rendszerbe sem állították őket. A néhány legyártott példányt csak katonai díszszemléken és nemzetközi propagandára használják. A NATO-országok ezzel szemben folyamatosan vezetnek be új technikatípusokat, amilyen például a német Lynx KF-41 harcjármű vagy az F-35 sugárhajtású vadászrepülőgép nemzetközi projektje, amelyek közül az utóbbi már több tagállamnál aktív szolgálatban van.
Szlovákia helyzete a NATO-ban
Szlovákia 2004 óta a NATO tagja. Földrajzi szempontból a balti országokkal és Lengyelországgal együtt őrzi a szövetség keleti szárnyát. A hadsereg költségvetésének a korábbi kormányok általi hosszú távú alulfinanszírozása és a főként szovjet eredetű elavult technika nagy aránya miatt a szlovák Védelmi Minisztérium (MO SR) a költségvetés emeléséről és több modernizációs projektről döntött.
Forrás: mosr.sk
Jelenleg zajlik a 3D légtérmegfigyelő radarok ( izraeli Elbit) és a sugárhajtású vadászgépek ( amerikai F16 block 70/72) cseréje, és lezárultak a gyalogsági harcjárművek beszerzési eljárásai is (a svéd lánctalpas CV-90 a BAE Systemstől és a finn kerekes Patria AMV).
Forrás: mosr.sr
2022-re 1,899 milliárd euró (a GDP 1,8%-a) összegű költségvetést különítettek el. Ez az összeg azonban elégtelen, és nem teljesíti a walesi csúcstalálkozón ( 2014) vállalt kötelezettséget. A tagállamok vállalták, hogy a GDP legalább 2 %-át fordítják védelemre. Összehasonlításképpen Lengyelország 2021-re a GDP 2,34%-át, Görögország pedig 3,59%-át különítette el.
Ahhoz, hogy megértsük Oroszország és az Észak-atlanti Szövetség – a NATO – közötti probléma összetettségét, messzire vissza kell tekintenünk a múltba, egészen a második világháború végéig.
A rivalizálás és a világ megosztottságának kezdete – a NATO és a Varsói Szerződés létrejötte
Észak-atlanti Szövetség
A második világháború befejezése után a nyugat-európai országok teljesítették vállalásukat, és csökkentették hadseregeik létszámát és haditechnikájuk mennyiségét. Ezt a megállapodást még a háború alatt kötötték, a béke és a szomszédos országok közötti jövőbeli bizalom biztosításának aktusaként. Aggodalommal figyelték azonban, hogy egykori szövetségesük, a Szovjetunió, ahelyett hogy betartotta volna ezt a megállapodást, még jobban fegyverkezett, és igyekezett megerősíteni katonai befolyását a világban.
Már a kezdetektől voltak figyelmeztető jelek arra, hogy az SZSZKSZ ( Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, cirill betűkkel CCCP) nem megbízható szövetséges. A második világháborút ugyanis a náci Németország és a Szovjetunió együtt kezdte Lengyelország megtámadásával. A nácik és Sztálin megnemtámadási szerződést kötöttek, amely Molotov–Ribbentrop-paktumként vonult be a történelembe ( 1939. augusztus 23.). A szlovák történelem szomorú fejezete, hogy 1939. szeptember 1-jén a nácikkal együtt az akkor Tiso fasiszta pártjának vezetése alatt álló Szlovákia is megtámadta Lengyelországot. A Szovjetunió 1939. szeptember 17-én keletről támadta meg Lengyelországot.
A második világháborúba a Szovjetunió ezt követően csak 1941. június 22-én kapcsolódott be közvetlenül, a Barbarossa-hadművelet elindítása után, amikor a tengelyhatalmak csapatai a Szovjetunió területét is megtámadták. A szovjetek addig Finnország megtámadásával voltak elfoglalva, amely téli háborúként ismert ( 1939. november 30. – 1940. március 13.). A téli háború megmutatta a szovjet hadsereg hiányosságait, ami arra ösztönözte Hitlert, hogy addigi szövetségesét is megtámadja. Az Orosz Föderáció ezt az időszakot a mai napig Nagy Honvédő Háborúnak nevezi, és a második világháborús megemlékezésektől külön emlékezik meg róla.
A nyugati országok közötti védelmi-biztonsági paktum megkötéséről szóló döntés véglegesen 1948-ban született meg a Brüsszeli Szerződés aláírásával. Belgium, Luxemburg, Nagy-Britannia, Franciaország és Hollandia vállalta, hogy létrehozza a kollektív védelem rendszerét, amely ellenáll a politikai, katonai és ideológiai fenyegetéseknek. Ezt követően Kanadát és az USA-t is meghívták az Európa és Észak-Amerika közötti egységes Észak-atlanti Szövetség létrehozására. Nem sokkal ezután további államokat is meghívtak (Norvégia, Izland, Dánia, Olaszország, Portugália).
A tárgyalások 1949. április 4-én a Washingtoni Szerződés aláírásával és az Észak-atlanti Szövetség hivatalos létrehozásával csúcsosodtak ki. A tagok száma jelenleg 30. A felvételi folyamatban több ország is részt vesz, pl. Bosznia-Hercegovina, de a legjelentősebb kérelmezők Svédország és Finnország. Mindkét ország csak Ukrajna Orosz Föderáció hadserege általi megtámadása miatt döntött a csatlakozás mellett. A döntés súlyát az is hangsúlyozza, hogy Svédország közel 200 évig katonailag semleges volt, Finnországnak pedig 1300 km-es közös határa van Oroszországgal.
A tagság legerősebb motivációi közé tartozik a Washingtoni Szerződés 5. cikke. A paktum egyik tagjának megtámadása automatikusan az összes többi tag megtámadását jelenti. Ugyanakkor egyetlen NATO-tagország sem támadott meg soha egy másik tagországot, ami a Varsói Szerződésről nem mondható el (Magyarország 1956, Csehszlovákia 1968, hosszú 20 évre). A tagoknak ugyanakkor lehetőségük van technikát vásárolni a közös NSPA (NATO Support and Procurement Agency) ügynökségen keresztül. Így gyorsabban, kedvezőbben és a gyártó vállalatok jobb támogatásával vásárolnak technikát, mint ha az egyes országok egyénileg járnának el. A NATO demokratikus elvek alapján működik. Új tag felvétele csak az összes tag beleegyezésével lehetséges. Ha akár csak egy is ellenzi, a csatlakozási eljárás leáll, függetlenül az ország méretétől vagy a szavazó tag közös költségvetéshez való pénzügyi hozzájárulásától.
Varsói Szerződés
A Varsói Szerződést, más néven a Varsói Szerződés Szervezetét 1955. május 14-én alapították. Ahogy a neve is mutatja, a paktumot a lengyelországi Varsóban írták alá. A VSZ-t a Szovjetunió kezdeményezésére hozták létre, a NATO megalapítására adott válaszként. 
Forrás: sita.sk
Valamennyi alapító országban kommunizmus uralkodott. Ezek a következők voltak: a Szovjetunió, az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság (1960-tól használt név), a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság (demokratikus csak a nevében volt, kemény kommunizmus uralkodott), a Lengyel Népköztársaság és a Román Népköztársaság.
A tagságot 20 évre kötötték, 10 éves automatikus meghosszabbítással, ha a tagállam az utolsó évben nem lépett ki. A NATO-val ellentétben új tagok nem csatlakoztak, éppen ellenkezőleg. Albánia kilépett a paktumból, tiltakozásul az 1956-os magyar forradalom véres leverése és Csehszlovákia 1968-as megszállása ellen. 1963-ban Mongólia kérte felvételét. Kérelmét Románia vétója blokkolta. A Szovjetunió e vétó ellenére is állandó állomásozásra küldte katonai egységeit Mongóliába, hogy megszilárdítsa befolyását a régióban.
Ez megerősítette azt a tényt, hogy a tagállamok kormányainak egyenrangú döntéshozataláról szóló hivatalos megállapodás ellenére mindent Moszkva irányított. A főparancsnokok ugyanis kizárólag a szovjet hadseregből kerültek ki, a többi tag képviselői nélkül. A nagyobb gazdasági és politikai döntések esetében sem volt ez másként.
A Szovjetunió felbomlása után a Varsói Szerződés elvesztette értelmét, és 1991. július 1-jén hivatalosan megszűnt. A feloszlatást a tagállamok parlamentjeinek képviselői írták alá Prágában.
Források: ATM - MagnetPress , 2022 Lithuania Military Strength , a Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériuma, teraz.sk - A védelmi tárcának 2022-ben 1,838 milliárd euróból kell gazdálkodnia, The Warsaw Treaty Organization, 1955 / Formation of Nato - Purpose, Dates & Cold War - HISTORY / Fast facts about NATO | CBC News, mocr.army.cz,
