„A textíliák királynője” – ezt a becenevet is kiváló tulajdonságainak köszönhetően kapta a merinógyapjú. Ebből a cikkből megtudhatja, miért olyan népszerű, honnan származik, és hogyan dolgozzák fel. A végén néhány érdekességet is hozunk a merinógyapjúról számokban.
Ez 100%-ban természetes szál, szintetikus adalékok nélkül. A természetes szálakra jellemző, hogy növények (pamut) vagy állatok (gyapjú) állítják elő őket, spontán módon nőnek, emberi beavatkozás nélkül. A merinót a merinó fajta speciálisan nemesített juhaiból nyerik. Nagyon kellemes és puha, vékonyabb bármely más gyapjúnál. Főként a textiliparban talált alkalmazásra. Azt mondják, ha egyszer kipróbálja, soha többé nem akar majd mást.
13 ok, amiért a merinógyapjú olyan népszerű
1. 100%-ban természetes anyag
Tisztán természetes anyag, semmi vegyszerekkel teli műszál. Nem vegyi anyagok vagy kőolaj felhasználásával készül. A merinógyapjú szálai ezzel szemben aminosavakat és természetes fehérjét – keratint – tartalmaznak.
2. Hőszigetelőként működik
A hőt az üreges szál szerkezetének köszönhetően tartja meg, amelyen számos kiemelkedés található, és ezek megtartják a ruha viselője által termelt hőt. Egyszerűen fogalmazva ez azt jelenti, hogy merinógyapjú ruhában nem fog fázni. A testhőmérséklet nem változik, akkor sem, ha a mozgás intenzitása megváltozik.
3. Szárazon tart
A merinógyapjú erősen hidrofób szál, és ennek a tulajdonságának köszönhetően sok nedvességet képes felszívni. Ez az egyik legfontosabb tulajdonsága. A nedvességet úgy tudja elvezetni a testtől, hogy az izzadságot a külső környezetbe párologtatja (ha csak egy réteg ruha van Önön, pl. egy merinó póló), vagy magában tartja (ha további ruharétegeket is visel). Előnye, hogy a ruha viselője egyáltalán nem érzi a nedvességet, annak ellenére, hogy a gyapjú megtartja azt. A saját tömegének akár 35%-át kitevő nedvességet is felszív anélkül, hogy a nedvességnek akár csak a nyomát is érezné.
4. Sűrű szerkezete ellenére is lélegzik
A szálak szabálytalan felületi szerkezetének és természetes fodrozódásának köszönhetően a merinógyapjú képes lélegezni. Bár a gyapjúszövet sűrű, a szintetikus szálakkal ellentétben nagyon jól szellőzik.
5. Nem szúr, kellemes tapintású
Ez a birkagyapjú legpuhább fajtája, ezért nagyon kellemes viselni, és egyáltalán nem szúr. A finomságot az üreges szál átmérője alapján határozzák meg. Minél nagyobb az érték, annál finomabb a gyapjú. A merinógyapjú szálai vékonyak, akár 3-szor finomabbak az emberi hajnál, és viselés közben meghajlanak. A szálak hajlékonyságának köszönhetően viselés közben semmilyen szúrást nem érzünk.
6. Hipoallergén és antibakteriális tulajdonság
Kiváló antibakteriális tulajdonságait éppen a juhok gyapjúzsírjának – a lanolinnak – köszönheti, amely megköti a káros anyagokat és vírusokat, és megakadályozza a lebomlásukat. A merinó nem büdösödik be, annak ellenére, hogy izzadság formájában nedvességet szív fel. Emellett alkalmas azoknak is, akiknek allergia miatt óvatosnak kell lenniük a ruházat kiválasztásánál. A merinógyapjú elvileg nem válthat ki semmilyen allergiás reakciót, mivel természetes anyag, nem pedig műszál. A merinógyapjút még bőrproblémákkal küzdő embereknek is ajánlják.
7. Melegben is viselhető
A merinógyapjú hatalmas előnye, hogy egész évben használható. Ez azt jelenti, hogy melegben és hidegben egyaránt viselheti. Nyáron az anyag kellemesen hűsít, télen pedig megtartja a hőt, így nem kell túl sok réteg ruhát viselnie. Tökéletes a hirtelen hőmérséklet-változásoknál, pl. amikor egy légkondicionált helyiségből kilép a hőségbe, vagy fordítva. Nyáron a merinó a pamuthoz képest sokkal nagyobb kényelmet nyújt. A merinógyapjúnál nem kell tartania sem a kellemetlen szagtól, sem a nedvesség érzetétől.
8. Öntisztító tulajdonság és egyszerű ápolás
A birkagyapjúban jelen lévő lanolin nemcsak megköti a káros anyagokat, hanem véd a szennyeződésekkel szemben, és taszítja a koszt. Ennek a tulajdonságnak köszönhetően a merinógyapjú ápolása nem igényes. Sokszor elég csak egy éjszakára kiszellőztetni. Mosásnál gyapjúhoz való mosószerek használata ajánlott. Öblítő használata nem ajánlott. A legkíméletesebb mosási mód a kézi mosás, vagy a kifordítva, kímélő programon, legfeljebb 30 °C-on végzett gépi mosás. Mosás után nem ajánlott a ruhát kicsavarni vagy dörzsölni, csak finoman nyomja ki belőle a vizet, és hagyja természetes módon megszáradni.
9. Víztaszítás
A merinógyapjú másik kiváló tulajdonsága a víztaszítás, ismét a lanolintartalomnak köszönhetően. Az anyag képes a vizet cseppekké egyesíteni, amelyek hajlamosak lefolyni a felületén.
10. Rugalmasság és nyújthatóság
A merinóból készült ruházat nagyon rugalmas és nyújtható. Az anyag nem gyűrődik, ezért vasalása sem igényes. A rugalmas szálak mosás után akár 30%-kal is megnyújthatók, száradás után azonban ismét összehúzódnak.
11. UV-védelem
UPF 20+ védőfaktorral rendelkezik, amellyel segít kiszűrni a káros napsugarakat. Ennek a kiváló tulajdonságnak is köszönhetően a merinó outdoor ruházat vásárlása nagyon előnyös.
12. ÖKO – nem terheli a környezetet
Mindenkinek ajánlott, aki környezettudatos fogyasztó szeretne lenni, és fontos számára bolygónk sorsa. A gyapjút megújuló erőforrásnak tekinthetjük, hiszen a nyírás után a gyapjú növekedése minden évben elölről kezdődik. A juhnak a gyapjú eltávolítása semmilyen fájdalmat nem okoz, a nyírás azonban elengedhetetlen. Azzal, hogy a birkákat megnyírjuk, nemcsak gyapjút nyerünk kiváló termékek előállításához, hanem az életüket is megmentjük. Ha a juhnak túl sok a gyapja, nem tudja hatékonyan szabályozni a testhőmérsékletét, ami akár túlhevüléshez vagy elhulláshoz is vezethet. Ebben az esetben a merinógyapjú fogyasztásával tulajdonképpen a juhoknak és magunknak is segítünk.
Mivel a merinógyapjú természetes anyag, komposztálható is, így nem terheli a környezetet. Körülbelül egy évig tart, amíg a merinógyapjú biológiailag lebomlik.
13. Tűzálló
A merinó nem olvad meg, és tűz jelenlétében sem kellene meggyulladnia. A műszálakhoz képest sokkal magasabb hőmérsékleten gyullad meg. A nejlon 320 °C-on kezd olvadni, a poliészter 452 °C körül, míg a merinógyapjú meggyújtásához 570–600 °C-os hőmérséklet szükséges. Még a szintén természetes anyagnak számító pamut is már 225 °C-on meggyullad.
Azáltal, hogy a gyapjú nem olvad meg, meggyulladáskor nem tapadhat a bőrre, ahogy az a szintetikus anyagoknál történik. Tűzbiztonságának köszönhetően a merinógyapjút nagyon gyakran használják szállodák, repülőterek és hasonló helyek közösségi tereiben.
Hogyan készül a merinógyapjú?
Jelenleg a világ legjobb merinógyapjú-termelői Ausztráliában és Új-Zélandon vannak. A juhokat hűvösebb és nedvesebb területeken lévő farmokon tartják, ahol a hőmérséklet +35 és -20 fok között mozog. Kiszámíthatatlan éghajlatának és a különleges tartási körülményeknek köszönhetően éppen az ausztrál kontinens vált a merinógyapjú vezető előállítójává. Ausztrálián kívül merinó juhokat más országokban is tenyésztenek, például Oroszországban, az USA-ban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Törökországban, Brazíliában, Kínában, Kanadában, sőt Dél-Afrikában is. Ilyen hatalmas konkurencia ellenére a gyapjútermelés körülbelül 80%-a Ausztráliából származik.
A gyapjú egész évben nő a merinó fajtájú juhokon, amelyek minden évben új gyapjút növesztenek. Egy juhtól átlagosan két-négy kilogramm merinógyapjú nyerhető évente. Akadnak kiemelkedő egyedek is, amelyek akár 10 kg-ot is képesek megtermelni.
A merinógyapjú egy keratin nevű természetes fehérjéből áll (ez ugyanaz a fehérje, amely az emberi hajban is megtalálható), kis mennyiségű kalciummal, nátriummal és lanolin zsírral – ezt gyapjúzsírnak is nevezik, a juh bőre választja ki, és a gyapjú védelmét szolgálja. A gyapjúzsír víztaszító és antibakteriális tulajdonságú, ennek köszönhetően csökkenti a baktériumok mennyiségét a gyapjúban, és ezzel a szagképződést is. Minden szál felületét mikroszkopikus pikkelyek borítják, amelyek a hagyományos gyapjúszövetek és a nemez gyártásánál fontosak.
A szál hosszát milliméterben adják meg, a vastagságot (a szál átmérőjét) és egyben a finomságot pedig mikronban. Egy mikron a méter egymilliomod része. Ezek a fő mérések, amelyek alapján a gyapjú minőségét és felhasználását meghatározzák. Mivel nem minden gyapjú egyforma, és vastagságában is eltér, a felhasználása is különböző.
Három fő kategóriába sorolják:
- Finom: kiváló minőségű textíliákhoz használják – különféle outdoor ruházathoz, kabátokhoz, zoknikhoz, alsóneműhöz, pólókhoz, termo aláöltözethez és még sok máshoz. A merinógyapjú a birkagyapjú legfinomabb fajtája.
- Medium/közepes: ez a típus merinógyapjúból vagy más fajtával való keresztezéssel állítható elő.
- Durva: az úgynevezett kettős hasznosítású fajták állítják elő, amelyeket a gyapjú mellett húsukért is tenyésztenek. Ezt a birkagyapjú-típust pl. szőnyegek gyártására használják.
Egy kis történelem a végére …
Végül idézzük fel egy kicsit, hogyan is jött létre a merinógyapjú. Ahogy már tudjuk, a speciális merinó fajtájú juhokon nő. Ezek bozontos birkák, amelyek a hatalmas gyapjúnak köszönhetően sokszor akár háromszor akkorák, mint a közönséges juhok. Ezeket a juhokat Spanyolországban nemesítették ki a 13. és 14. század fordulóján, amikor a helyi juhokat angliai juhokkal keresztezték. Az évek során a fajtát úgy nemesítették, hogy a juhok a zordabb környezetet is elviseljék. Ennek köszönhetően a merinógyapjú kiváló hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik. A 17. században Spanyolországban ezek a juhok annyira értékesek voltak, hogy kivitelüket bűncselekménynek tekintették. Az ország bevételeinek jelentős részévé váltak. Később Új-Zéland és Ausztrália lett a fő termelő. A merinógyapjú először katonai egyenruhákban, munkaruházatban, később pedig funkcionális outdoor ruházatban és kiegészítőkben talált alkalmazásra.
Érdekességek a merinógyapjúról
- egy juhtól évente átlagosan 2–4 kg merinógyapjú nyerhető
- a világon több mint 450 juhfajta létezik, ezek közül a merinó az egyik legrégebbi
- az emberi haj átlagos vastagsága 50 és 100 mikron között van, míg a merinószálé 22 mikron. Ebből látható, hogy a merinószál valóban nagyon finom.
- a merinógyapjú biológiai lebomlása körülbelül 1 évig tart
